20-21. nap: Kirándulás és önvizsgálat

SZOMBAT

Hát igen, tél van. Nagyon. 

Családos programként kimentünk a karácsonyi vásárra. Kecske-káposzta… :)

Bár a nap szikrázóan sütött és felhőt nem láttunk az égen, a szél igen csak jeges volt. Ezért úgy döntöttünk szétfagyott tagjainkat – persze Mima kivételével - egy kis (lélek)melegítő forralt borral ajándékozzuk meg. Bár nem terveztük, de teljesen véletlenül több ismerőssel is összetalálkoztunk, akik később csatlakoztak hozzánk és az adventi forgataghoz. Nagyot mosolyogtam azon, mikor a vásárban a mézárus leányzó nagy örömködve jött oda hozzánk, hogy megnézze a lánykánkat, hiszen tavaly ilyenkor még a pocakomban volt. Hihetetlen, hogy repül az idő! Tavaly a Mikulás bácsi pocakjánál csak az enyém volt nagyobb, de pár nap és Mima már a saját szemével is láthatja a Télapót….. :)

2011. Mikulással

2011. Karácsonykor nagy pocakkal

2012. Párom munkahelyén már áll a fa :)

VASÁRNAP

Ma a tükör elé állva/ülve meg kell nevezni, azokat a tulajdonságainkat, amiket egy másik nő veszélyesnek tart bennünk, legyen az a szem, bőr, mosoly, kisugárzás, magabiztosság stb. Ez egy nagyon nehéz feladat! Egy: brutál őszintének kell lenni (és fenn áll a veszélye annak, hogy túl elbizakodottnak vagy pont ellenkezőleg önbizalom hiányosnak érezheted magad), kettő: másokat mindig könnyebb kiértékelni, mint saját magadat… Bevallom nekem a feladatban – mármint a pozitívumok kiemelésében – nem a tükör, hanem Pali fotói segítettek. Egyszerűen jó rájuk nézni és olyankor nem érzem magam elbizakodottnak sem. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptam, még olyanoktól is, akikről évek óta nem is hallottam. Még azzal is megkerestek, hogy nincs-e kedvem beszállni egy tánccsoportba… Mondjuk az efféle megkeresést kicsit felszínesnek érzem, de hát a legtöbb ember a külső alapján ítél. Azt, hogy más nők mit láthatnak bennem „veszélyesnek” nem tudom, hogy a pasik mit, azt pláne nem… :)

De azért örülök, ha a „Kerekes székben is NŐ vagyok” mini kampányom sikert ért el…

Photo by Nánási Pál

Este gyertya szertartás segített lecsendesedni. Székelyhídi Ági, mint mindig fantasztikus, egyszerű, de hatásos tippet adott az elengedéshez az Angyalműhely könyvben. Nem kell hozzá más, mint egy gyufa és két gyertya (az egyik lehetőleg aranyszínű). Érdemes végig csinálni!

Ui.: Nekem ez a feladat pont advent első vasárnapjára esett! :)